Nem ehető gombák

Nem mérgező, de nem is ehető

Számos gombafaj létezik, mely méreganyagot ugyan nem tartalmaz, de fogyasztásra mégsem alkalmas, vagy nem ajánlható. Egy részüknél a termőtest keménysége, fás állaga miatt fel sem merül az ehetőség kérdése (ilyen például a bükkfa-tapló), de fogyasztásra nem ajánlhatóak a kellemetlen, például csípős, kesernyés ízű, valamint az erőteljes, kellemetlen szagú vagy a szívós állagú, nehezen emészthető fajok sem. Esetenként a mérgező fajokkal való könnyű összetéveszthetőség, vagy akár az adott faj étkezési értékével kapcsolatos tudományos ismeretek hiánya miatt minősítünk egyes (többnyire ritkán előforduló) gombafajokat nem ehetőnek. Megjegyzendő, hogy nem minden esetben van nemzetközileg elfogadott, univerzális besorolás, így az étkezési értéket illetően az egyes hazai és külföldi szakforrások néha különböző állásponton lehetnek. Szerencsére a legtöbb fajra nem ez a jellemző, de az ilyen, ellentmondásos esetekben gyakran az újabb és hiteles forrásokat célszerű alapul venni. Oldalunkon az egyes gombafajok részletes adatlapján ezeket az esetleges ellentmondásokat is feltüntetjük.

Folyamatosan bővülő fajlistánk jelenleg 108 fogyasztásra alkalmatlan gombafajt tartalmaz. A lenti keresőmező segítségével célirányosan szűrhetsz ezen fajok között. Az egyes gombák képeire kattintva részletes fajleírások és információk, valamint további fotók is segítik a tájékozódást. További információkért érdemes az ehető, a feltételesen ehető és a mérgező gombák leírásait is tanulmányozni.

Hasznosításuk különböző szakmákban

Érdekesség, hogy még a nem ehető gombák is sokoldalúan hasznosíthatóak, legalábbis az ide tartozó fajok egy része. Legnagyobb mennyiségben elsősorban a gyógyszeripar használ egyes gombákat, gyakran őrlemények vagy teák készítésére. Ilyen, gyógyhatásaik miatt kedvelt fajok többek között a pecsétviaszgomba, a nyírfa-tapló vagy akár a chaga néven híressé vált és gyakran hamvaskéreg gomba néven is emlegetett, de hivatalosan terülő rozsdástapló (Inonotus obliquus) nevet viselő faj. Ezenkívül néhány gombafajt sapkák, kalapok, dísz- és ajándéktárgyak készítésére is használnak, kiváltképp Erdélyben, ahol a bükkfa-taplót és nyírfa-taplót feldolgozó toplász szakmának évszázados hagyománya van. A kisebb termőtestű, dekoratív fajokat virágkötészetben, koszorúk és különböző dekorációs elemek készítéséhez is használják. Továbbá néhány faj kiválóan használható textilfestéshez: különböző színű festékanyagokat lehet előállítani például a fenyő-likacsosgomba, a cinóbertapló vagy akár az (egyébként feltételesen akár ehető) osztott pöfeteg termőtesteiből is. Utóbbi faj még az egyik angol nevét is ezen tulajdonságáról kapta ("dyeball", azaz festőlabda).