Feltételesen ehető gombák
A gombákat fogyaszthatóság szempontjából négy csoportba sorolhatjuk: léteznek ehető, mérgező, nem ehető (fogyasztásra alkalmatlan), illetve feltételesen fogyasztható fajok is. Utóbbi csoportnál fajonként eltérő, hogy mi a fogyasztás feltétele. Többségük nyersen mérgező vagy nehezen emészthető, de alapos hőkezelés után fogyasztható; más fajok csak fiatalon fogyaszthatóak, alkohollal együtt mérgezést okoznak vagy csak a kalapjuk ehető. Jó, ha tudjuk, hogy a vadon termő gombák esetében egyéni érzékenység is előfordulhat. Ez utóbbi szerencsére csak keveseknél merül fel, ugyanakkor bárki érintett lehet, ezért első alkalommal még az ehető vagy feltételesen ehető gombákat is érdemes csak kisebb mennyiségben kipróbálni.
Nyersen mérgező
A legtöbb feltételesen ehető gomba hőlabilis méreganyagot tartalmaz, ami alapos hőkezelés - legalább 20 perc sütés-főzés - hatására elillan, és ezután a gomba biztonsággal fogyasztható. Megfelelő hőkezelés hiányában a hőlabilis vegyületek jelenléte vagy a nehezebb emészthetőség gyomor- és bélpanaszokat (gasztrointesztinális tüneteket) okozhat. Több, egyébként kiváló étkezési értékű, árusítható gombafaj is ide tartozik, például a piruló galóca, a sárga gévagomba, a gyűrűs tuskógomba, valamint a kucsmagombák és érdestinóruk többsége, vagy akár a fehér szarvasgomba. Nem árusítható, de szintén jóízű faj például a céklatinóru, a változékony tinóru, a vörös tinóru és a szürke galóca.
Fiatalon ehető
Különlegességként említhető az erdei szömörcsög, mely csak fejlődésének kezdeti szakaszában, úgynevezett boszorkánytojás formájában ehető, kifejlődve azonban kifejezetten taszító, erőteljes dögszaga lesz. Szintén fiatalon ehető például a sokáig puha húsú, majd idősödve ehetetlenül szívós sárga gévagomba, valamint a pöfetegek. Az óriás pöfeteg, bimbós pöfeteg, körtealakú pöfeteg, pikkelyes pöfeteg és más rokon fajok addig ehetőek, amíg belsejük fehér; de a fiatal gyilkos galóca tojásaival való összetévesztés veszélye miatt minden egyes kis méretű pöfeteget félbevágni és a metszetet ellenőrizni szükséges.
Csak a kalapja ehető
Néhány gombafaj tönkjének szívós, rostos állaga miatt csak a gomba kalapja fogyasztható. Ilyen a gyűrűs tuskógomba, a csoportos tuskógomba és a gumós tuskógomba, de ide tartozik a nagy őzlábgomba, a karcsú őzlábgomba, a mezei szegfűgomba, a téli fülőke, valamint a déli tőkegomba is. Utóbbi fajokat a szakirodalom nem feltételesen ehetőnek, hanem ehetőnek minősíti, de az árusítási, és ezáltal a felhasználási feltételek alapján szintén ide tartoznak.
Alkohollal együtt fogyasztva mérgező
A ráncos tintagomba, valamint a hozzá nagyon hasonló barnapikkelyes tintagomba, csúcsoskalapú tintagomba és ezüstszálas tintagomba koprint tartalmaz, mely bár önmagában nem méreganyag, alkohollal együtt fogyasztva azonban mérgezéses tüneteket vált ki, mert gátolja az abból keletkező acetaldehid lebomlását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha alkohol és koprin egyidejűleg van jelen a szervezetben, az szapora szívverést, forróságérzetet, légszomjat, szédülést, bőrpírt okoz; ezért a gomba fogyasztása előtt 24, utána 72 óráig mellőzendő a szeszesitalok fogyasztása. Ezzel szemben a gyapjas tintagomba és néhány másik tintagombafaj koprintartalma annyira minimális, hogy alkohollal együtt is biztonsággal fogyaszthatóak.
Egyéb fogyasztási feltételek
A fogyasztási feltételekről minden esetben az adott gombafaj oldalán és személyesen, szakellenőrtől is célszerű tájékozódni. Vannak olyan ehetőnek minősített fajok, melyek fogyasztására egyéb feltételek vagy ajánlások vonatkoznak. Például a barna gyűrűstinóru, a sárga gyűrűstinóru, a szemcsésnyelű fenyőtinóru és a rózsástövű fenyőtinóru esetében célszerű a kalap bőrét felhasználás előtt lehúzni. Aromás ízük miatt a szürke tölcsérgomba, a lilatönkű pereszke és a lila pereszke fogyasztása után egyéni érzékenység esetén enyhe rosszullét jelentkezhet, ezért ezeket a fajokat érdemes előfőzni és csak keveset fogyasztani bel őlük. Csípősségük miatt szintén előfőzés és a főzőlé leöntése javasolt a fehértejű keserűgomba és a zöldülőtejű keserűgomba esetében.
Fontos, hogy az étkezési célú határozás nem célja az oldalnak! Hazánkban összesen mintegy 3-4 ezer nagygombafaj él, így a tévesztés veszélye jelentős. Ezenkívül a nem megfelelő állapotú, nem megfelelően hőkezelt, vagy a szennyezett (pl. nehézfémeket tartalmazó) termőhelyen gyűjtött termőtestek is okozhatnak mérgezést, sőt ritka esetben egyéni érzékenység is előfordulhat. Az étkezésre szánt gombák minden egyes példányát élőben mutassuk be szakellenőrnek!
Interaktív gombahatározó oldalunk a segítségedre lesz, ha konkrét határozóbélyegek, ismertetőjegyek alapján szeretnél szűrni és hatékonyan keresni a gombafajok között. Válaszd ki a keresett tulajdonságokat!
Árvégű fülőke
1/40
Barnapikkelyes tintagomba
2/40
Bimbós pöfeteg
3/40
Céklatinóru
4/40
Cseh kucsmagomba
5/40
Csoportos tuskógomba
6/40
Erdei szömörcsög
7/40
Fakéreg kucsmagomba
8/40
Fattyú kucsmagomba
9/40
Fehér szarvasgomba
10/40
Gumós tuskógomba
11/40
Gyűrűs tuskógomba
12/40
Hegyes kucsmagomba
13/40
Ízletes kucsmagomba
14/40
Kormostönkű érdestinóru
15/40
Körtealakú pöfeteg
16/40
Narancsszínű selyemgomba
17/40
Neoboletus praestigiator
18/40
Nyárfa-érdestinóru
19/40
Óriás bokrosgomba
20/40
Óriás pöfeteg
21/40
Óriás selyemgomba
22/40
Osztott pöfeteg
23/40
Pikkelyes pöfeteg
24/40
Piruló galóca
25/40
Ráncos tintagomba
26/40
Rózsáságú korallgomba
27/40
Rőt fagomba
28/40
Rőt selyemgomba
29/40
Sárga gévagomba
30/40
Simasüvegű kucsmagomba
31/40
Sötét érdestinóru
32/40
Szürke galóca
33/40
Szürke selyemgomba
34/40
Tölgyfa-érdestinóru
35/40
Tüskés pöfeteg
36/40
Változékony pöfeteg
37/40
Változékony tinóru
38/40
Vörös érdestinóru
39/40
Vörös tinóru
40/40