Kékbelű álszarvasgomba (Elaphomyces persoonii)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a kékbelű álszarvasgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/3. Termőtest

Fekete vagy sötét feketésbarnás színű; gumós, kissé lapított gömbölyded alakú; finoman szemölcsös felületű, kemény kérgű termőtest. Szemölcsei aprók, laposak és többé-kevésbé szabályosan, sűrűn borítják a kéreg teljes felületét.

⌀ 1-4 cm↕ 1-4 cm

2/3. Termőréteg

Termőrésze a termőtest belsejében, annak kérge alatt található; eleinte fehéres és kissé vattaszerű, majd sokáig feltűnően zöldeskék, jellegzetes színű. Idősen feketésbarnás, szétporló spóratömeggé válik; érett spóráit elsősorban a gombát elfogyasztó állatok (pl. vaddisznók) terjesztik.

spórapor: olívbarna

3/3. Hús

Metszetén a termőrész és az azt körülvevő kétrétegű kéreg látható. A kéreg külső, szemölcsös felületű rétege feketés színű, vékony, kemény és szívós; belső rétege krémfehéres, szürkésrózsaszínes, vastagabb és puhább. Kérge alatt a termőrész eleinte fehéres, majd sokáig jellegzetesen zöldeskék, mely könnyebben felismerhetővé teszi az egyébként főként csak mikroszkóppal elkülöníthető álszarvasgomba fajok között. Különleges, a gombák között egyedi kinézetű metszete leginkább ásvány geódára emlékeztethet.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet kékbelű álszarvasgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Egész évben megtalálható.

Élőhely

Föld alatt vagy a talajból részben kibújva, főleg humuszban gazdag, savanyú talajú lomberdőkben, olykor a mohapárnákban nő. Más, szintén a föld alatt termő álszarvasgombákhoz hasonlóan védett és Európa-szerte is különösen ritka, aluldokumentált faj. Magyarországon csupán néhány előfordulási adata ismert. Az álszarvasgomba fajok jelenlétét sokszor csak a termőtesteiken élősködő, talaj feletti résszel is rendelkező, ezért könnyebben észrevehető két faj, a triflaáruló- és triflarontó gomba buktatja le. A valódi szarvasgombákkal ellentétben egész évben fejleszthetnek termőtestet és csak lassan bomlanak le. Vaddisznók és más gerinces, illetve gerinctelen állatok (pl. őzek, szarvasok, mókusok, erdei pockok, hangyák, bogárlárvák, férgek) is fogyasztják.

Kedvelt fái

Hazai adatai bükk alól származnak, de a nemzetközi szakirodalom alapján valószínűsíthető a tölgy alatti előfordulása is.

Életmód és ökológiai szerep

Gyökérkapcsolt.

A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombák talajon nőnek, és környezetükben mindig található élő fa, amivel szimbiózisban élnek. A mikorrhizás gombák sokszor konkrét fafajtákhoz, vagy akár egyetlen adott fafajtához kötődnek - így a fajra jellemző partnerfák ismerete nagyban segítheti a határozást. A gomba és a partnerfa egyedek a gyökérkapcsolat révén kölcsönösen segítik egymást tápanyagokkal és vízzel. Eső után jellemzően csak később, jóval a szaprotróf fajok után jelennek meg. A talajlakó szaprotróf gombáknál könnyebb őket a talajból kifordítani, és a tönk alja nem, vagy kevésbé avarmaradványos.

Ehetőség

A kékbelű álszarvasgomba nem ehető, ráadásul védett faj. Ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!