Gyantás kérgestapló (Ischnoderma resinosum)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a gyantás kérgestapló? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/3. Kalap

Fiatalon vörösesbarna, szürkésbarna, kissé zónás, növekedésben lévő szélén fehéres és tompán lekerekített, vaskos; felülete vékony gyantás kéreggel borított, finoman nemezes, majd lecsupaszodó. Gyakran vöröses vagy borostyánszínű (ún. guttációs) cseppek lehetnek rajta. Idősen sugarasan ráncolttá, sötétbarnává, feketésbarnává válik, széle elvékonyodik. Alakja jellemzően vese- vagy félkörszerű, de ritkán (fekvő fatörzsek alsó oldalán növekedve) kevésbé fejlett, elterülő-visszahajló, akár szinte kalap nélküli termőtesteket is fejleszthet.

⌀ 4-20 cm

2/3. Termőréteg

Sokáig fehéres, nyomásra gyorsan barnuló; idősen egyre sötétebb okkerbarnás; szűk és kerekded pórusú (4-6 db/mm), gyakran az aljzatra lefutó csöves termőréteg. A kalap felső felületéhez hasonlóan sokszor vöröses vagy borostyánszínű guttációs cseppeket választ ki, különösen fiatalon.

spórapor: fehér

3/3. Hús

Húsa fiatalon puha, rugalmas és viszonylag vaskos, később parafaszerű, szívós, keményebb. Elvágva fehéres, idősödve bőrszínű, barnás. Nincs különösebb szaga, vagy a források némelyike szerint ánizsillatú lehet.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet gyantás kérgestapló? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően augusztustól márciusig fordul elő.

Élőhely

Elhalt lombos fák tuskóin, törzsein, egyesével vagy gyakran csoportosan nő. Esetenként szinte kalap nélküli termőtestet fejleszt, a faanyagra nagyrészt rásimuló csöves termőréteggel - különösen amikor fekvő fatörzsek alsó oldalán nő. Egyéves (nem évelő) faj, főként ősszel, a keményebb fagyokig nő; de kiszáradt, idős példányaival még tél végén is találkozhatunk. Magyarországon meglehetősen ritkán fordul elő. Ha esetleg fenyőn találnánk, akkor egy másik fajhoz, a hozzá igen hasonló fenyő-kérgestaplóhoz van szerencsénk.

Kedvelt fái

Legtöbbször bükk, de olykor akár tölgy, vadcseresznye, nyír vagy más lombos fák korhadékán is nőhet.

Életmód és ökológiai szerep

Korhadékbontó szaprotróf (fehérkorhasztó).

A korhadékbontó gombák mindig holt faanyagon, fajtól függően például álló vagy fekvő fatörzseken, tuskókon, különböző vastagságú ágakon, elhalt gyökereken, esetleg tobozokon nőnek, ezek lebontásáért felelősek. A táplálékul szolgáló holt faanyag lehet akár a földfelszín alatti, elhalt gyökér vagy betemetett faanyag is (ilyenkor tévesen talajlakó szaprotrófnak, vagy mikorrhizásnak gondolhatjuk őket). Máskor akár élő fa elhalt részein is nőhetnek, így tévesen akár parazitának is tűnhetnek. Mivel a faanyagok sokáig megtartják a bennük felgyülemlett vizet, az ide tartozó fajok egy része aránylag jó szárazságtűrő.

Ehetőség

A gyantás kérgestapló nem ehető.