Tintahalgomba (Clathrus archeri)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a tintahalgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/5. Termőtest

A föld alatt kezd fejlődni, onnan fehér színű, puha tapintású ún. boszorkánytojás formájában bújik a felszínre, alján fehér micéliumzsinórral. Éréskor a fehér, bőrszerű külső burkot és az alatta lévő sárgásbarnás, kocsonyás belső burkot is átszakítva a tojásból 4-7 db polipkarszerű nyúlvány emelkedik ki, egy közös, rövid tönkszerű részről. A karok 3-13 cm hosszúak; belső oldaluk élénkpiros, vöröses színű, feketés nyálkafoszlányokkal borított; külső oldaluk rózsaszínes; szerkezetük szivacsos; idővel csillagszerűen kiterülnek.

⌀ 3-18 cm

2/5. Termőréteg

Spórái a polipkarszerű nyúlványok belső oldalát borító fekete nyálkafoszlányokban (gleba) találhatóak. Ez a réteg erőteljes dögszagot áraszt, mely vonzza a spóráit terjesztő döglegyeket.

spórapor: olívbarna

3/5. Tönk

Valódi tönkje nincs, de a karok egy rövid tönkszerű részről ágaznak el, mely fiatalon a boszorkánytojás burkában marad, később kissé kiemelkedik; halvány rózsaszínes, fehéres színű; cső alakú, a karok szétterülésével láthatóvá válik üreges belseje.

⌀ 2-4 cm↕ 1-4 cm

4/5. Bocskor

A termőtest alján fehéres, sárgásbarnás színű, a boszorkánytojás külső- és belső burkából visszamaradó bocskor látható.

5/5. Hús

A boszorkánytojás zselés burka alatt kemény; a metszetben már jól látszik a sárgásbarnás burok alatt fejlődő, vöröses színű termőtest, amiből a polipkarszerű nyúlványok lesznek. A kifejlett termőtest húsa fehéres, szivacsos szerkezetű; a karokon lévő feketés nyálkafoszlányok erőteljes dögszagot árasztanak.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet tintahalgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően júniustól novemberig fordul elő.

Élőhely

Lomb- és fenyőerdőben, sőt városias környezetben is előfordulhat, de meglehetősen ritka, Ausztráliából származó, idegenhonos faj. Nyugat-Európából kelet felé terjed; főként az ország nyugati részein találkozhatunk vele, de keletebbre is jelen van már.

Életmód és ökológiai szerep

Talajlakó szaprotróf.

A talajlakó szaprotróf gombák jellemzője, hogy (nevükhöz méltón) talajon nőnek és fától különböző holt szerves anyagok, például avarmaradványok lebontásáért felelősek. Gombafonalaikkal átszövik a táplálékul szolgáló avarmaradványokat, ezért a mikorrhizás gombákhoz képest nehezebb őket tönkkel együtt a talajból kifordítani. Ebből eredő sajátosságuk az is, hogy a talajból kifordított tönk alja gyakran avarmaradványos (például levelek tapadhatnak hozzá). A talajlakó szaprotróf gombák fajtól függően gyakran erdőben, erdőszélen nőnek, de egyes fajok kizárólag erdőn kívül, füves területeken fordulnak elő. Kiadósabb esőzések után az ebbe a csoportba tartozó gombák termőtestei viszonylag gyorsan megjelenhetnek.

Ehetőség

A tintahalgomba nem ehető.