Vöröstejű rizike (Lactarius sanguifluus)

Legfontosabb jellemzői:
- Fakó okkersárgás kalap, akár fehéres tönk
- Halvány borvöröses lemezek, borvörös tejnedv
- Kalap és lemezek zöldülhetnek
- Körkörösen zónázott kalap
- Sima vagy gödörkés felületű tönk
- Törékeny, sérülésre zöldülő lemezek villás elágazásokkal és köztes lemezekkel
- Pattanva törő, vöröses hús
- Kizárólag kéttűs fenyők alatt nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a vöröstejű rizike? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/5. Kalap
Fakó narancssárgás, okkeres, idősen zölden foltosodó; többnyire körkörösen zónázott, nedvesen tapadós felületű; fiatalon domború, majd kiterülő, bemélyedő, tölcséresedő, sokáig begöngyölt peremű kalap.
2/5. Termőréteg
Halvány borvöröses, fiatalon lilás árnyalatú, sérülésre zöldes; sűrűn álló, kissé lefutó lemezek villás elágazásokkal és köztes lemezekkel.
3/5. Tejnedv
Barnásvörös, borvörös színű tejnedv.
4/5. Tönk
Halvány okkersárgás vagy csaknem fehéres; hengeres, üregesedő tönk; felülete lehet sima, de gödörkés is.
5/5. Hús
Kemény, merev, pattanva törő; elvágva vöröses színű; a tönkben idővel üregesedő hús.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet vöröstejű rizike? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően júniustól novemberig fordul elő.
Élőhely
Fenyvesben nő, kizárólag kéttűs fenyők alatt, meszes talajon.
