Szitaszájú csillaggomba (Myriostoma coliforme)
Legfontosabb jellemzői:
- Csillag formában felhasadozó külső burok
- A külső burokhoz nyelekkel kapcsolódó, lapított gömbölyded alakú fejrész
- Szitaszerűen lyuggatott belső burok
- Többnyire szürkésbarnás színű, szagtalan
- Lombos- és vegyes erdők talaján nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a szitaszájú csillaggomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/4. Termőtest
Szürkésbarnás, okkerszürkés, kiszáradva szürkésfehér; fejrészre és kétrétegű burokra különülő termőtest. Külső burka (exoperídium) idővel 5-12 lebenyre hasad és csillagszerűen kiterül, majd a fejrész alá görbülve felemeli azt a talajról (így segítve a spóraszórást). Fejrésze kissé lapított gömbölyded alakú, felületén számos, szitaszerűen elhelyezkedő, kerek nyílással. A csillaggombák között az egyetlen, melynek több nyílása van, így könnyen felismerhetjük.
2/4. Termőréteg
Spóratermő része a gömbszerű fejecske belsejében található, melyet eleinte a spóraképző szövet (gleba), majd éretten a barna, porszerű spóratömeg tölt ki. Spórái a szél, és főleg a gombára hulló esőcseppek hatására szóródnak ki, a fejrészt borító belső burok (endoperídium) szitaszerű nyílásain keresztül.
3/4. Tönk
Valódi tönkje nincs, de a faj jellegzetes tulajdonsága, hogy fejrésze több (3-12 db) rövid nyéllel kapcsolódik a gomba alsó, csillagszerűen szétnyíló részéhez (a külső burokhoz).
4/4. Hús
A termőtest belsejében éretten a spóratömeg barna és porszerű. A fejrész szitaszerűen lyuggatott belső burka idővel pergamenszerű, míg a csillag formában kiterülő külső burok kissé törékeny. Szag nem jellemző.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet szitaszájú csillaggomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően májustól novemberig fordul elő.
Élőhely
Lombhullató és vegyes erdőkben, jellemzően a ritkásabb részeken, száraz, homokos talajon fordul elő. Élőhelyén sokáig megmaradhat; idős, kiszáradt termőtesteivel olykor egész évben találkozhatunk. Európa több országában veszélyeztetett, ritka faj; Magyarországon sem gyakori.
Életmód és ökológiai szerep
Talajlakó szaprotróf.
Ehetőség
A szitaszájú csillaggomba nem ehető.
Más csillaggombákhoz hasonlóan fogyasztásra alkalmatlan, jelentéktelen ízű és húsú faj.
Hasonló fajok
A szitaszájú csillaggomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Rőt csillaggomba
(Geastrum rufescens)
nem ehető
Repedéses csillaggomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Gombahatározás tulajdonságok alapján
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó oldalunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!
Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Szitaszájú csillaggomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!
