Gyantás kérgestapló (Ischnoderma resinosum)

Legfontosabb jellemzői:
- Vörösesbarnás, féloldalas, vaskos kalap
- Fehéres, nyomásra gyorsan barnuló pórusok
- Vörös cseppek boríthatják, főként fiatalon
- Eleinte puha, idősen parafaszerű hús
- Elhalt lombos fákon, legtöbbször bükkön nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a gyantás kérgestapló? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/3. Kalap
Fiatalon vörösesbarna, szürkésbarna, kissé zónás, növekedésben lévő szélén fehéres és tompán lekerekített, vaskos; felülete vékony gyantás kéreggel borított, finoman nemezes, majd lecsupaszodó. Gyakran vöröses vagy borostyánszínű (ún. guttációs) cseppek lehetnek rajta. Idősen sugarasan ráncolttá, sötétbarnává, feketésbarnává válik, széle elvékonyodik. Alakja jellemzően vese- vagy félkörszerű, de ritkán (fekvő fatörzsek alsó oldalán növekedve) kevésbé fejlett, elterülő-visszahajló, akár szinte kalap nélküli termőtesteket is fejleszthet.
2/3. Termőréteg
Sokáig fehéres, nyomásra gyorsan barnuló; idősen egyre sötétebb okkerbarnás; szűk és kerekded pórusú (4-6 db/mm), gyakran az aljzatra lefutó csöves termőréteg. A kalap felső felületéhez hasonlóan sokszor vöröses vagy borostyánszínű guttációs cseppeket választ ki, különösen fiatalon.
3/3. Hús
Húsa fiatalon puha, rugalmas és viszonylag vaskos, később parafaszerű, szívós, keményebb. Elvágva fehéres, idősödve bőrszínű, barnás. Nincs különösebb szaga, vagy a források némelyike szerint ánizsillatú lehet.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet gyantás kérgestapló? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően augusztustól márciusig fordul elő.
Élőhely
Elhalt lombos fák tuskóin, törzsein, egyesével vagy gyakran csoportosan nő. Esetenként szinte kalap nélküli termőtestet fejleszt, a faanyagra nagyrészt rásimuló csöves termőréteggel - különösen amikor fekvő fatörzsek alsó oldalán nő. Egyéves (nem évelő) faj, fők ént ősszel, a keményebb fagyokig nő; de kiszáradt, idős példányaival még tél végén is találkozhatunk. Magyarországon meglehetősen ritkán fordul elő. Ha esetleg fenyőn találnánk, akkor egy másik fajhoz, a hozzá igen hasonló fenyő-kérgestaplóhoz van szerencsénk.
Kedvelt fái
Legtöbbször bükk, de olykor akár tölgy, vadcseresznye, nyír vagy más lombos fák korhadékán is nőhet.
Életmód és ökológiai szerep
Korhadékbontó szaprotróf (fehérkorhasztó).
Ehetőség
A gyantás kérgestapló nem ehető.
Fogyasztásra alkalmatlan, ritka faj. Ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!
Meg tudod különböztetni a nem ehető gombákat a többi fajtól? Teszteld és fejleszd tudásod interaktív gyakorlójátékunkban, ahol fotók alapján tanulhatsz az egyes gombafajok ehetőségéről!
Hasonló fajok
A gyantás kérgestapló elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Fenyő-kérgestapló
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Gyökérrontó tapló
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Barna egyrétűtapló
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Fehér egyrétűtapló
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Háromszínű egyrétűtapló
(Daedaleopsis confragosa var. tricolor)
nem ehető
Rózsaszínes egyrétűtapló
(Daedaleopsis confragosa)
nem ehető
Szegett tapló
(Fomitopsis pinicola)
nem ehető
Vastagkérgű tapló
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Almafa-rozsdástapló
(Inonotus hispidus)
nem ehető
