Fehértejű keserűgomba (Lactifluus piperatus)
Legfontosabb jellemzői:
- Egységesen fehér (esetleg okkerfoltos) kalap, lemezek és tönk
- Sima felületű, bemélyedő közepű kalap
- Nagyon sűrű, kissé lefutó, keskeny lemezek
- Bőséges, fehér, nem színeződő, csípős tejnedv
- Kemény, pattanva törő, csípős hús
- Lomberdőben nő, melegkedvelő és szárazságtűrő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a fehértejű keserűgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/5. Kalap
Fehéres színű, okkeresen foltosodó, csupasz és száraz felületű kalap. Alakja kezdetben domború, közepén már fiatalon is bemélyedő, idősen tölcséresedő; sokáig aláhajló szélű. Száraz időben a kalap felülete felrepedezhet.
2/5. Termőréteg
Fehéres, krémszínű, idősen kissé okkerfoltos; nagyon sűrűn álló, keskeny; tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek.
3/5. Tejnedv
Bőséges, fehér, megszáradva sem színeződő, égetően csípős ízű tejnedv. Kálilúggal megcseppentve is fehér marad (ellentétben a zöldülőtejű keserűgombával, ami narancssárga színreakciót ad).
4/5. Tönk
Fehéres színű, gyakran okkerfoltos, sima felületű, hosszúkás, hengeres alakú vagy alja felé elkeskenyedő tönk.
5/5. Hús
Nagyon kemény, vastag, pattanva törő; fehéres (a tönkbázisban esetleg sárgás) színű, vágásra nem színeződő hús. Szaga jellegtelen, íze égetően csípős, kesernyés.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet fehértejű keserűgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően júniustól októberig fordul elő.
Élőhely
Lomberdőben, főként nyáron, ritkábban koraősszel nő; melegkedvelő, a száraz időt is jól tűri. Magyarországon helyenként gyakori faj.
Kedvelt fái
Legtöbbször tölgy vagy bükk alatt fordul elő.
Életmód és ökológiai szerep
Gyökérkapcsolt.
Ehetőség
A fehértejű keserűgomba ehető; árusítható.
A fogyasztás feltétele: Elkészítés előtt előfőzés, majd főzőlé leöntése javasolt.
Az árusítás feltétele: Csak a fiatal termőtest árusítható.
Égetően csípős, kesernyés íze alapos hőkezeléssel mérsékelhető, de részben megmarad. Hagyományosan szalonnával és juhtúróval fogyasztják.
A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel, oldalunk használata ezt nem helyettesíti!
Hasonló fajok
A fehértejű keserűgomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Zöldülőtejű keserűgomba
(Lactifluus glaucescens)
ehető
Pelyhes keserűgomba
(Lactifluus vellereus)
nem ehető
Csípőstejű keserűgomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Rózsáslemezű tejelőgomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Fehéres szőrgomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Földtoló galambgomba
(Russula delica)
ehető
Gombahatározás tulajdonságok alapján
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó oldalunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!
Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Fehértejű keserűgomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!
