Pisztricgomba (Cerioporus squamosus)
Jelenleg is teremhet!

Legfontosabb jellemzői:
- Nagyra növő, kagyló alakú, félkörös kalap
- Háromszög alakú, sötétbarna, koncentrikus pikkelyek (bagolyszárnyra emlékeztető mintázat)
- Rövid, vaskos, többnyire oldalt álló tönk
- Jellegzetesen fekete tönkbázis
- Szögletes, közepesen tág pórusok
- Élő- és elhalt lombos fák törzsén, tuskóján nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a pisztricgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/4. Kalap
Halványsárga, félkör vagy kagyló alakú, nagyra növő, tölcséresedő kalap. Felületét sötét, háromszög alakú, lesimuló, körkörösen rendezett pikkelyek borítják, melyekkel megjelenése bagolyszárnyra is emlékeztethet.

2/4. Termőréteg
Fehéres, halványsárgás színű, mélyen lefutó csöves termőréteg; közepesen tág, szögletes pórusok.

3/4. Tönk
Rövid, vaskos, többnyire oldalt álló, sárgásfehér színű tönk, a tönkbázisban jellegzetesen fekete.

4/4. Hús
Uborkaszagú, fiatalon rugalmas hús, később gumiszerűen szívós, kemény.

Előfordulás
Mikor és hol teremhet pisztricgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően áprilistól októberig fordul elő.
Élőhely
Élő- és elhalt lombos fákon nő, akár városi környezetben is előfordulhat. Egyéves faj.

Kedvelt fái
Többek között tölgy, bükk, dió, fűz, vadgesztenye és más lombosfák törzsén, tuskóján nő.
Életmód és ökológiai szerep
Parazita és korhadékbontó szaprotróf (fehérkorhasztó).
Egyes parazita (farontó, élősködő) fajok a megtámadott gazdaszervezet halála után korhadékbontó szaprotrófként tovább élnek. Az ebbe a csoportba tartozó, úgynevezett nekrotróf parazita gombák ennélfogva egyaránt fordulhatnak elő különböző még élő, de sérült és legyengült gazdaszervezeteken (jellemzően beteg, idős fákon), illetve holt faanyagokon is. A táplálékul szolgáló faanyag gombafajtól függően lehet például a fa törzse, tuskója, vagy gyökere (így látszólag a talajon is nőhetnek).
Ehetőség
A pisztricgomba ehető.
Csak a fiatal, puha részek fogyaszthatóak. Az idősebb részek szívósak, bőrszerűek, megrághatatlanok.
A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel, oldalunk használata ezt nem helyettesíti!
Hasonló fajok
A pisztricgomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Olaszgomba
(Polyporus tuberaster)
védett
Sugaras likacsosgomba
(Neofavolus alveolaris)
nem ehető
Óriás bokrosgomba
(Meripilus giganteus)
feltételesen ehető
Nyár-fagomba
(Lentinus tigrinus)
ehető
Az egyes gombafajok között részletes összehasonlíthatást végezhetsz a gombapárok oldalunk segítségével. Alternatívaként a fajlista átnézése vagy a tulajdonságok szerinti, interaktív gombahatározó is hasznos lehet.
Gombahatározás tulajdonságok alapján, alkalmazás segítségével
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó (web)alkalmazásunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!

Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Pisztricgomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!






























Köszönjük Ozsvárt Viktória olvasónknak, hogy fotóival hozzájárult az oldal sokszínűségéhez!