Fésűsperemű galóca (Amanita eliae)

Legfontosabb jellemzői:
- Halvány, bordázott szélű, pettyes kalap
- Fehér, sűrű, szabadon álló lemezek
- Fehéres, lefelé kiszélesedő, hosszúkás, gumós aljú, mélyen a talajban ülő tönk
- Fehéres, fejletlen, múlékony gallér
- Fehér, gyenge, szabálytalan bocskor
- Vékony, fehér, enyhe illatú hús
- Főként tölgy és bükk alatt, erdőben nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a fésűsperemű galóca? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/6. Kalap
Könnyen leváló fehéres vagy szürkés pettyekkel díszített, bordázott szélű, legtöbbször halvány, de változatos színű, krémsárgás, krémfehér, fakó sárgásbarnás vagy akár szürkésrózsaszínes, közepén rendszerint sötétebb kalap. Alakja eleinte félgömbszerű, majd domború, hamar kiterül.
2/6. Termőréteg
Fehér, idősödve világos krémszínű; sűrűn és szabadon álló, puha lemezek, a kalap szélénél köztes lemezekkel.
3/6. Tönk
Fehér, krémszínű; pelyhes-szálas, a gallér felett gyakran mintázott felületű; hengeres vagy lefelé kiszélesedő, mélyen a talajban ülő, gumós aljú tönk. A kalaptól könnyen elválasztható.
4/6. Gallér
Fehéres színű, vékony, hártyás, lelógó, múlékony gallért visel. A gallér szegélye néha barnás, felső oldala pedig bordázott lehet.
5/6. Bocskor
Fehér, gyenge, egy- vagy kétszeresen gyűrűs, szabálytalan, sokszor a talajban ülő bocskor.
6/6. Hús
Vékony, puha, a tönkben idővel üregesedő; fehér; vágásra nem színeződő; szagtalan vagy enyhe illatú hús.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet fésűsperemű galóca? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően júniustól szeptemberig fordul elő.
Élőhely
Savanyú talajú lomberdőkben és esetenként (feltehetően) fenyvesben is nőhet. Melegkedvelő, főleg nyár elején fordul elő, és többnyire egyetlen vagy csak kisszámú termőtestet fejleszt. Magyarországon és Európa-szerte ritka faj.

Kedvelt fái
Elsősorban tölgy és bükk alatt nő, de a német forrás szerint mogyoró, nyír vagy elvétve akár fenyőfélék alatt is előfordulhat.




Életmód és ökológiai szerep
Gyökérkapcsolt.
A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombák talajon nőnek, és környezetükben mindig található élő fa, amivel szimbiózisban élnek. A mikorrhizás gombák sokszor konkrét fafajtákhoz, vagy akár egyetlen adott fafajtához kötődnek - így a fajra jellemző partnerfák ismerete nagyban segítheti a határozást. A gomba és a partnerfa egyedek a gyökérkapcsolat révén kölcsönösen segítik egymást tápanyagokkal és vízzel. Eső után jellemzően csak később, jóval a szaprotróf fajok után jelennek meg. A talajlakó szaprotróf gombáknál könnyebb őket a talajból kifordítani, és a tönk alja nem, vagy kevésbé avarmaradványos.
Ehetőség
A fésűsperemű galóca mérgező.
Enyhe ízű, de mérgező vagy legalábbis kétes étkezési értékű; ritkasága miatt kevés adattal rendelkező faj. Fogyasztása nem csak gyanítható méreganyag-tartalma, de számos mérgező fajjal való összetéveszthetősége és ritkasága miatt is kerülendő!
Hasonló fajok
A fésűsperemű galóca elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze: