Barnanyálkás csigagomba (Hygrophorus latitabundus)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a barnanyálkás csigagomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/5. Kalap

Olajbarnás, szürkésbarnás, a közepén sötétebb, feketésbarnás színű; kalapbőre erősen nyálkás, tapadós, fényes felületű; száraz időben is sokáig tapadós marad. Alakja fiatalon kúposan domború, széle sokáig aláhajló, idővel többé-kevésbé kiterül, közepén tompa púppal.

⌀ 5-11 cm

2/5. Termőréteg

Fehéres színű, közepesen sűrűn álló vagy kissé ritkás, viszonylag vastag, enyhén lefutó lemezek, a kalap szélénél köztes lemezekkel.

spórapor: fehér

3/5. Tönk

A csúcsán fehéres, korpázott és száraz; alatta erősen nyálkás és gyakran övesen, kissé kígyóbőrszerűen felszakadozó, olívbarnásan díszített, máskor többé-kevésbé sima felületű tönk. A hasonló csigagombákhoz képest viszonylag vaskos, és jellemzően nem hengeres, hanem a közepén valamivel vastagabb, hasas; alja kihegyesedő.

⌀ 1,5-3 cm↕ 5-12 cm

4/5. Gallér

Valódi gallérja nincs, de tönkjének fehér, száraz csúcsa jól elkülönül az alatta lévő hosszabb, nyálkás felületű tönkrésztől. A nyálkaréteg gyakran közvetlenül a száraz tönkcsúcs alatt a legvastagabb, mintegy gallérzónát alkotva a két rész között.

5/5. Hús

Viszonylag vastag, rugalmas, fehéres színű hús. Illata nem jellegzetes vagy enyhe, kellemes, kissé aromás lehet. A tönkben kálilúg (KOH) hatására rozsdasárgásra színeződik.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet barnanyálkás csigagomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően szeptembertől októberig fordul elő.

Élőhely

Kéttűs fenyők közelében, meszes talajon nő. Magyarországon és a környező országokban is ritka, kevés adattal rendelkező faj. Az oldalon szereplő termőtesteket egy kéttűs fenyőerdő szélén, fenyő-pereszkék közvetlen közelében találtam.

Kedvelt fái

Kizárólag kéttűs fenyők (erdeifenyő, feketefenyő) környezetében nő.

Életmód és ökológiai szerep

Gyökérkapcsolt.

A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombák talajon nőnek, és környezetükben mindig található élő fa, amivel szimbiózisban élnek. A mikorrhizás gombák sokszor konkrét fafajtákhoz, vagy akár egyetlen adott fafajtához kötődnek - így a fajra jellemző partnerfák ismerete nagyban segítheti a határozást. A gomba és a partnerfa egyedek a gyökérkapcsolat révén kölcsönösen segítik egymást tápanyagokkal és vízzel. Eső után jellemzően csak később, jóval a szaprotróf fajok után jelennek meg. A talajlakó szaprotróf gombáknál könnyebb őket a talajból kifordítani, és a tönk alja nem, vagy kevésbé avarmaradványos.

Ehetőség

A barnanyálkás csigagomba ehető.

A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel, oldalunk használata ezt nem helyettesíti!