Éger-cölöpgomba (Paxillus rubicundulus)
Legfontosabb jellemzői:
- Sárgásbarnás, pikkelykés, bemélyedő közepű kalap, széle csak fiatalon begöngyölt
- Halvány sárgás, nyomásra barnán foltosodó, sűrű, lefutó lemezek
- Sárgásbarnás, nyomásra sötétedő tönk
- Nem túl vastag, halvány sárgás, vágásra barnuló, szagtalan hús
- Kizárólag éger alatt nő, gyakran vízparton
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel az éger-cölöpgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/4. Kalap
Sárgásbarnás, okkeres, többnyire sötétebb pikkelykékkel borított, felszakadozó, nemezes felületű, érintésre vörösesbarnán színeződő kalap. Alakja eleinte domború, de hamar kiterül, közepe idővel bemélyedő, kissé tölcséres lesz; széle csak fiatalon begöngyölt.
2/4. Termőréteg
Krémsárgás, szalmasárgás, fakó okkeres színű, nyomásra barnán, vörösesbarnán színeződő; sűrűn álló, a tönkre lefutó, könnyen lefejthető lemezek.
3/4. Tönk
Sárgásbarnás, nyomásra sötétedő; csupasz felületű; hengeres vagy kissé elvékonyodó, gyakran aránylag rövid tönk.
4/4. Hús
Nem túl vastag; halvány sárgás színű hús; elvágva barnán vagy vörösesbarnán színeződik, különösen a tönk alján és a lemezek fölött. Szaga nem jellegzetes vagy kissé savanykás.
Előfordulás
Mikor és hol teremhet éger-cölöpgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően májustól októberig fordul elő.
Élőhely
Égerfával, jellemzően víz közelében, ártéri erdőkben, patak mentén, tópartokon nő, többnyire egyesével vagy csak kissé csoportosan. Magyarországon ritka faj.
Kedvelt fái
Kizárólag éger alatt fordul elő, annak gyökérkapcsolt partnereként.
Életmód és ökológiai szerep
Gyökérkapcsolt.
Ehetőség
Az éger-cölöpgomba mérgező.
A mérgezés tünetei: Feltehetően a begöngyöltszélű cölöpgombához hasonló: egyedi érzékenység esetén súlyos, akár halálos kimenetelű Paxillus szindrómát okozhat, mely a gyomorbántalmakon kívül véres vagy hiányzó vizelettel, immunhemolízissel (vörösvértestek szétesése), vesefájdalmakkal, vesekárosodással járhat.
Étkezési értéke ismeretlen, de gyaníthatóan mérgező, akárcsak közeli rokona, a begöngyöltszélű cölöpgomba. Utóbbi faj jóval gyakrabban fordul elő és több adattal rendelkezik a mérgezése kapcsán is.
Hasonló fajok
Az éger-cölöpgomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Gombahatározás tulajdonságok alapján
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó oldalunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!
Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Éger-cölöpgomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!
