Gombapárok összehasonlítása

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a cinóbertapló? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/3. Kalap

Feltűnően élénk, cinóbervörös, narancsosvörös színű; félkör vagy vese alakú, oldalt álló; kissé ráncos, egyenetlen, fiatalon finoman molyhos, később sima felületű kalap. Aktívan növekedő széle világosabb, fiatalon még lekerekített, idősödve egyre élesebb peremű lesz és élénk színét fokozatosan elveszítve narancsosbarnásra fakul.

⌀ 3-10 cm↕ 1-2 cm

2/3. Termőréteg

A kalaphoz hasonlóan cinóber- vagy narancsosvörös színű; viszonylag szűk (2-4 db/mm), kerekded vagy kissé szögletes pórusú csöves termőréteg. Idősödve a kalap felső felületéhez képest kevésbé, de részben kifakul.

spórapor: fehér

3/3. Hús

Szívós, rugalmas, kiszáradva parafaszerű hús. A termőtest többi részénél kevésbé élénk, de szintén narancsos, vöröses színű; kálilúg (KOH) hatására megfeketedik. Szaga nincs vagy nem jellegzetes.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet cinóbertapló? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Egész évben megtalálható.

Élőhely

Lombos fák nemrég elhalt, korhadó anyagán, legtöbbször kidőlt fatörzseken vagy letört ágakon nő. Jellemzően egynél több, többnyire egyedül álló (nem összenővő) termőtestet fejleszt, melyek néha az aljzatot is vörösre színezik. Termőtestképzése nyártól késő őszig tart, de egész évben megtalálható marad. Egyéves (nem évelő), nem túl gyakori faj.

Kedvelt fái

Főként vadcseresznye, bükk és nyír fákon nő, ritkábban más lombos fákon is előfordulhat (sőt, némely forrás szerint elvétve akár fenyőféléken is).

Életmód és ökológiai szerep

Korhadékbontó szaprotróf (fehérkorhasztó).

A korhadékbontó gombák mindig holt faanyagon, fajtól függően például álló vagy fekvő fatörzseken, tuskókon, különböző vastagságú ágakon, elhalt gyökereken, esetleg tobozokon nőnek, ezek lebontásáért felelősek. A táplálékul szolgáló holt faanyag lehet akár a földfelszín alatti, elhalt gyökér vagy betemetett faanyag is (ilyenkor tévesen talajlakó szaprotrófnak, vagy mikorrhizásnak gondolhatjuk őket). Máskor akár élő fa elhalt részein is nőhetnek, így tévesen akár parazitának is tűnhetnek. Mivel a faanyagok sokáig megtartják a bennük felgyülemlett vizet, az ide tartozó fajok egy része aránylag jó szárazságtűrő.

Ehetőség

A cinóbertapló nem ehető.